Kínai népegészségügyi prevenciós plakátok

Két nagyon érdekes korai 20. századbeli kínai népegészségügyi plakátsorozatra bukkantam.

Az első sorozat a Clendening Orvostörténeti Könyvtár digitális kollekciójából származik, amelyek a leggyakoribb fertőző és nem fertőzéses eredetű betegségekről, azok megelőzéséről és kezelési lehetőségeiről tájékoztatnak. Az oldal ugyan még fejlesztés alatt áll, és a plakátok nagy része nincs lefordítva, de az illusztrációk nagyon élethűek és szemléletesek.

A szúnyog hátán érkező halál. Számos súlyos betegség (pl. a malária) terjesztői vérszívó rovarok. A plakáthoz nem találtam fordítást.

Ez a poszter sincs még lefordítva, azonban az ábrán jól látható a jellegzetes parazita, az ún. vérmétely (Schistosoma) életciklusa. Egyes trópusi területek lakossága ma is átfertőzött ezzel a féreggel. Magyarországon igen ritkán, csak behurcolt esetben fordul elő. A fertőzött személy székletével petéket ürít, amelyekből a fertőzőképes lárvává való alakuláshoz bizonyos csigafajokra van szükség. A csigából kiszabaduló villásfarkú lárva aktívan átfúrja a bőrt, és bejut a keringésbe, ahol kifejlődik az ivarérett parazita.

Kolera

Diphteria (torokgyík)

Pestis

A Clendening Orvostörténeti Könyvtár (Clendening History of Medicine Library, University of Kansas Medical Center) szívességéből. A teljes, 25 darabos plakátsorozatot itt találod.

A másik, jóval nagyobb gyűjtemény a National Library of Medicine oldalán található:

Rákmegelőzési kampány kórszövettani ábrákkal

A német Krebsgesellschaft Nordrhein-Westfalen nevű, daganatos betegségek megelőzésével foglalkozó társaság érdekes figyelemfelkeltő plakátokat tett közzé a neten. A posztereken öt gyakori, korai felismerés esetén akár 100%-ban gyógyítható rákbetegség kórszövettani ábrája szerepel, mégpedig az emlő-, a méhnyak-, a vastagbél-, a prosztata- és a bőrrák kissé átszínezett fénymikroszkópos képei. A kampány szövege szerint a korai felismerés nem nagy tudomány (früherkennung ist keine kunst), vagyis ezek a daganatok kis odafigyeléssel (rendszeres önvizsgálat, szűrővizsgálatokon való gyakori részvétel) egyszerűen és korán felismerhetőek, és ezután jól kezelhetőek. Nem kell ahhoz patológusnak lenni, hogy valaki észrevegyen a bőrén egy gyanús elváltozást, viszont azt, hogy egy gyanús szövetszaporulat valóban rák-e,  már a szakember fogja eldönteni...

Emlőrák

Méhnyakrák

Vastagbélrák

 

Prosztatarák

Bőrrák

A német plakátokhoz hasonló, de mások által készített képeket állítottak ki az argentin főváros neves galériájában, a Palais de Glace-ban. A hisztopatológiai ábrákat itt is mesterégesen átszínezve hoztak létre néhány nagyon szép műalkotást (lásd: Jonathan Gurvit's Portfolio).

Via:

• Ads of the World

AIDS-világnap 2009

Ma, december elsején van az AIDS világnapja, amelyet a WHO azért hozott létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a halálos betegség elleni védekezés fontosságára és a nemzetközi összefogás szükségességére.

Az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) a humán immundeficiencia vírus (HIV) által okozott halálos tünetegyüttes. Jellemzőek rá a súlyos fertőzéses és daganatos szövődmények, amelyet a HIV által okozott progresszív immunrendszer-leépülés okoz.

Az AIDS-et 1981-ben ismerték fel korábban egészséges amerikai homoszexuális férfiakban. Náluk kettő, egyébként ritka megbetegedés, a Pneumocystis jiroveci okozta tüdőgyulladás, és a Kaposi-sarcoma előfordulásának megszaporodását észlelték. Később vérzékenységben szenvedőkben, vérátömlesztésen átesett egyéneken, intravénás drogélvezőkben és azok szexuális partnereikben is kimutatták ezen betegségek megszaporodását, amelyek csak súlyosan immunhiányos állapotban jelentkeznek. 1983-ban izolálták a kórokozó vírust, amely mint kiderült, a retrovírusok közé tartozik.

A HIV világjárvány lett, ma már nincs olyan ország, amelyet ne érintene. Ma a világon mintegy 33,4 millió HIV-fertőzött él, 2007-ben 5,6 millió új fertőzés és 2,5-3,5 millió haláleset történt. Elsősorban szexuális úton terjed (homo- és heteroszexuálisok), de nem elhanyagolható az intravénás drogokat használók vérrel történő fertőződése sem. A fertőzött anyától a magzat elkaphatja a terhesség alatt, a szülés közben, és az újszülött az anyatejes táplálás során is. A vérkészítményekkel történő fertőződés a fejlett országokban bevezetett donorszűrés miatt ma már alig fordul elő. A fejlett országokban az AIDS megjelenése és halálozása meredeken csökkenni kezdett, miután 1996-ban széleskörű bevezetésre került az ún. HAART (highly active antiretroviral treatment) gyógyszeres kezelés. Az HIV fertőzés kezelhetővé vált, habár gyógyítani még nem tudják. A fertőzés megelőzésében kiemelt szerepe van a tájékoztatásnak, az óvszerhasználatnak, intravénás drogosoknál a leszoktatás és a tűcsereprogram jelenthet megelőzési lehetőséget.

Mai AIDS-el kapcsolatos posztomban néhány kedvenc anti-HIV kampánylakátot osztanék meg veletek:

Külső hivatkozások:

• HIV/AIDS fertőzöttek a világban illetve Európában
• Az AIDS története - ma van az AIDS világnapja

Videók az orvostudomány 20. századi fejlődéséről

A Wellcome Film egy új digitális mozgókép gyűjtemény, amely a 20. századi egészségügy és orvostudomány történetébe enged bepillantást. A több, mint 450 cím - ami kb. 100 órányi videóanyagot jelent - digitalizálása a végéhez közeledik, és ezek már ingyenesen elérhetőek a világhálón Creative Commons licensz alatt. A filmek megtekinthetőek a Wellcome Film oldalán, de sok közülük elérhető a Wellcome Film YouTube csatornáján is.

Korábban már írtam a Wellcome Imagesről, amely a neves brit egészségügyi közhasznú alapítvány, a Wellcome Trust egyik intézményének, a Wellcome Librarynek egyedülálló fotógyűjteménye. Maga az alapítvány innovatív orvosbiológiai kutatások finanszírozásával foglalkozik, évente kb. 600 milló fontot oszt szét a legkiválóbb brit és nemzetközi kutatók között.

A Wellcome Film a medicina elmúlt 100 évének történetét mutatja be, a tífusz és a kolera korai kutatásától, és Ivan Pavlov kísérleteitől kezdve.

Vannak továbbá oktatási és orvosképzési filmek az 1920-as és 1930-as évekből; a Wellcome Alapítvány által készített anyag, amely a 1940-es és 1950-es gyógyszeripar munkáját mutatja be, és újabb videók olyan trópusi betegségekről, mint pl. az álomkór, a malária, és a bilharziasis.

Az 1930-as fekete-fehér, oktatási célú némafilm gyűjteményben (amelyet a Wired Science is bemutatott) a Brit Orvosi Társaság (British Medical Association) sebészei többek között azt demonstrálják, hogy miként lehet eltávolítani egy óriási petefészek-daganatot, agyi tuberculomát, és hogyan történik a császármetszés. Nekem még ezeknél is lenyűgözőbb az a precizitás, amellyel a szemműtéteket végezték. A szemgolyó enucleatióját csak erős idegzetűeknek ajánlom.

A fenti videón a sebészek egy 11 kg tömegű, folyadékkal telt petefészek-daganatot, úgynevezett cystadenomát távolítanak el egy nőbeteg hasüregéből, aki úgy néz ki, mint egy kilenc hónapos terhes. Az orvosok egy hosszú metszést ejtenek az előredomborodó hasfalon, majd a tumort megszúrják és a folyadékot lebocsájtják, így a ciszta részben összeesik. Eltávolítják a méretes növedéket, majd zárják a hasfalat. A beteg későbbi sorsáról, gyógyulásáról sajnos nem tudunk meg semmit.

A gyűjtemény olyan filmeket is tartalmaz, amelyek ugyan az egészségügyi oktatásban hasznosak, de a kényes témákat is érintő tartalmuk miatt nem mutathatóak be a laikus közönségnek. Ezeket csak egyetemi okatók, hallgatók és kutatók tekinthetik meg a Film and Sound Online-on keresztül.

Nagyon érdekesek azok a régi ismeretterjesztő, egészségnevelő kampányfilmek, amelyeket a Központi Tájékoztatási Hivatal készített olyan közegészségügyi témákról, mint pl. a dohányzás és a vedőoltások. Az alábbi, cigaretta veszélyeire felhívó animációs film az egyik kedvencem:

Forrás:

• Wired Science - Videos of 1930s Surgeries on the Brain, Belly and Tonsils
• Wellcome Trust honlapja

Kapcsolódó bejegyzések:

• Wellcome Image Awards 2009
  

A dohányzás káros hatásai

Az alábbi két videót nem a sokkolás kedvéért postolom. Csupán azért, hogy világosabban lássuk: a cigarettát lehet gyújtogatni, füstjét élvezettel letüdőzni, majd kifújni (pl. a másik ember arcába), de a füstölés következményeit mindenki maga vállalja. Akár tudja, mennyire káros, akár nem.

Az első video 10 percben bemutatja a dohányzás következményeit:

A második pedig megmutatja, hogy a napi leletezést végző patológus számára hogyan jelenik meg kézzel fogható módon a dohányzás legfontosabb célszervének, a tüdőnek a károsodása. Ezt GYENGE IDEGZETŰEKNEK NEM ajánlom (a videón holttest nem látszik, csak a beteg emberi tüdők, és a boncoló orvos).

Vélemény?

Kapcsolódó bejegyzések:

• A dohányzás patológiája
• Tüdőpatológia photostream a Flickr-en
  

A dohányzás patológiája

A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre. De hogy a dohányfüstnek pontosan milyen kiterjedt hatásai vannak az egész szervezetre (szinte nincs olyan szerv, amelyet megkímélne), azt már nem tudják olyan sokan. Ebben segít egy kicsit az alábbi ábra:

Letöltés nagyfelbontású képként (kb. 1 MB)
Forrás:

• Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapja
• WHO honlapja

Ajánlott oldalak:

• Leteszem a cigit.hu
• Tüdőbeteg.hu

Tüdőpatológia photostream a Flickr-en

Dr. Yale Rosen New York-i patológus kiváló képgyűjteményt tett közzé, amely a pulmonális és pleurális betegségek széles spektrumát mutatja be makroszkópos és szövettani képek révén. Az egészséges tüdőn kívül számos gyulladásos, vaszkuláris és daganatos betegség is szerepel a kollekcióban. A képek élesek, kiváló minőségűek, és legtöbbjük rövid magyarázattal van ellátva.

Link: http://www.flickr.com/photos/pulmonary_pathology

Kaposi-sarcoma

Via:

• Digital Pathology Blog