A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum állandó kiállítása az európai orvostudomány történetéből ad ízelítőt. Semmelweis Ignác egykori szülőházában kialakított múzeum az orvoslás ókortól a 20. század elejéig tartó fejlődésének tárgyi, művészeti és írásos emlékeit mutatja be: többek között antik bútorokat, mára már elfeledett orvosi műszereket, és művészi kivitelű, 18. századi anatómiai viaszpreparátumokat. A kiállításáról készült kiváló minőségű képekre a Curious Expeditions blogon találtam rá.
A kiállítás az ókori Egyiptom gyógyításának is helyet szentel. A fenti múmiafej a Ptolemaiosz korból származik, és az igen fejlett balzsamozási technikának köszönhetően évezredek múltán is jó állapotban maradt. A szemüregben bennmaradtak a szemek, a szemhéjak, valamint az orr és az ajkak is jól konzerválódtak. A koponyán nincs az agyvelő kivételére utaló nyílás, ugyanis az agyat az orrüregen keresztül távolították el és egyszerűen kidobták, mert nem tudták, hogy mire való.
Koponyák; a jobb oldali trepanált
17.- 18. századi anatómiai fafaragvány
A kiállításon orvosi és természettudományos könyvek, dokumentumok, a betegséget s a gyógyítást bemutató festmények, szobrok is megtalálhatóak.
A múzeum féltve őrzött anatómiai anyagának legszebb darabja az az életnagyságú női viaszfigura (moulage), amelyet a magyar orvosi oktatás színvonalának emelése érdekében II. József (1780-1790) - több más viaszkészítménnyel együtt - 1789-ben a pesti egyetem orvosi fakultásának ajándékozott. A mű alkotója a firenzei Pitti-palotában működő viaszbábúműhely vezetője, Felice Fontana (1730-1802), tudós apát, akinek irányításával a kor legjelentősebb olasz viaszszobrászai dolgoztak. A múzeum tulajdonában levő női viaszfigura alkotója feltehetően Ferrini vagy Clemente Susini.
A fekvő női akt feltárt mell- és hasürege látni engedi a belső szerveket, idegeket, ereket. A „valósághű” ábrázoláson túlmenően, amely tanítási célokat szolgált, a figurális megmintázás igen magas, művészi igényű szobrászi munka mesterjegyeit viseli magán. Valószínűleg ugyanebből a műhelyből kerültek ki azok a különböző testrészeket és szerveket ábrázoló további darabok, amelyeket a nagyszombati vitrinben és előtte helyeztünk el mint az egyetemi oktatás elengedhetetlen szemléltetőeszközeit. (forrás)
Stephan Zick (1639-1715) nürnbergi mester által készített kis méretű elefántcsont szülészeti tanbaba a XVII. századból. A törékeny figura szétszedhető, a mellkas- és hasfal leemelése után láthatóvá válnak az apró faragott belső szervek az anyaméhvel és a benne elhelyezkedő magzattal. Hasonló figurák Európa más múzeumaiban is megtalálhatóak, van belőlük férfi változat is. A Wellcome Alapítvány által szervezett londoni Exquisite Bodies kiállításon - régi atlaszokkal, viaszmodellekkel és szülészeti viaszdomborművekkel együtt - a budapestihez hasonló figurákat is bemutattak. Kate Forde, a kiállítás kurátora egy promóciós YouTube videón többek között ezekről is beszél, érdemes megnézni.
Teljes képgaléria:
