Dán kutatók által alkalmazott speciális CT és MRI technika segítségével először vizualizálták a burmai tigrispiton (Python molurus molurus) teljes emésztési ciklusát. Az Aarhus Egyetem Állatélettani Tanszékének és MR Kutatóközpontjának munkatársai a kígyókon kívül aligátorok, teknősök, kétéltűek, és halak anatómiáját is tanulmányozzák működés közben.
Mint ismeretes, ezek a kígyók egészben nyelik le áldozatukat, majd utána - a zsákmány méretétől függően - igen sokáig emésztik azt. A pitonnal több patkányt is megetettek, majd vizsgálták az állat belsejében végbemenő történéseket, a szervezet nagyméretű táplálékoz való alkalmazkodását.
A tudósok által használt képalkotó eljáráskombináció először enged betekintést a kígyó teljes emésztési ciklusába anélkül, hogy az állat testi integritását megbontaná. A hüllő testéről nagy felbontású háromdimenziós modellt készítve a kemény- és a lágyrészek remekül ábrázolhatók. A számítógépes tomográfia (CT) a csontokat és a fogakat tárja fel, míg a mágneses rezonancia (MRI) a nagy víz- és zsírtartalmú belszerveket és a keringési rendszert mutatja meg. A boncolás mellőzésével az állat életben marad, így újra és újra megismételhető a vizsgálat.
A piton testéről étkezés előtt, majd 2, 16, 24, 40, 48, 72 és 132 órával a patkányok lenyelése után készítettek felvételeket. Eközben megfigyelhető volt, ahogy a rágcsálók elvesztik testük főbb vonalait, majd darabokra szakadnak, ahogy a kígyó bélrendszere kitágul, epehólyagja összemegy, és 25 százalékkal megnő a szív mérete.
Az aligátor anatómiája. Henrik Lauridsen és Kasper Hansen felvétele, MR Kutatóközpont, Aarhus Egyetemi Kórház, Skejby, Dánia
Egy élő teknős szív- és érrendszere MRI vizsgálattal ábrázolva.
Henrik Lauridsen és Kasper Hansen felvétele, MR Kutatóközpont, Aarhus Egyetemi Kórház, Skejby, Dánia.